A magyaros konyha egyik kedvelt alapanyagaként tartjuk számon a vöröshagymát, mely nélkül egyetlen pörkölt, vagy a legtöbb leves sem elképzelhető. Sajátos íz világa mellett azonban arról se feledkezzünk meg, hogy rendkívül egészséges zöldségről van szó, melynek felhasználási köre akár nyersen, akár főzve, dinsztelve szinte végeláthatatlan.
A hagyma élettani hatásai elsősorban alacsony kalóriatartalmának, a benne található rostoknak, B-vitaminoknak, C-vitaminnak, káliumnak, vasnak és foszfornak köszönhetőek, de nem hanyagolhatjuk el sajátos aromáját sem, melynek megfázás esetén nagy hasznát vehetjük. Már az ókori Egyiptomban is kaptak a piramisok építői vörös-, és fokhagymát, hogy immunrendszerük erősebb legyen, de hasonlóképpen nem hiányozhattak a hagymafélék a rómaiak és a görögök asztalairól sem.
Több gyógyszer és étrend kiegészítő köszönheti hatékonyságát e felhasznált alapanyagnak, hiszen a hagyma élettani hatásai között első helyen szerepelnek a koleszterinszint csökkenése, a vérnyomás normalizálása, és a szív egészséges munkájának elősegítése.
Mindegy, hogy salátákba daraboljuk nyersen, vagy héjával együtt összevágva hagymateaként fogyasztjuk, a hagyma élettani hatásai tekintetében csak előnyökkel számolhatunk. Bár a főzés során sok vitamin távozik belőle, de egy kiadós hagymaleves – többféle hagymából készítve – remek kiegészítője lehet a bundás kenyérnek a hideg zimankó után. A kizárólag a hagyma héjából készített tea pedig hajöblítőnek sem utolsó, hiszen fényes, lágy és puha lesz tőle a haj.